Mizu no kokoro

A szellem mint a víz,víztükörszerű tudat

mizu-no-kokoroA szellem nyugodt legyen,mint egy csendes tó felszíne.Csendes és mégis kész arra,hogy mindenhová folyjon,ahol szükség van rá.E csendes víztükör mindent tükröz,ami körülötte van.Amint megsejtjük ellenfelünk szándékát,szellemünk rögtön olyan akár a víz,és reagálásra késztet minket.Ez a gyors és alkalomszerű reakció csak akkor lehetséges,ha lelkünk semmihez sem ragadt le,szándéktalan és mozdulatlan,akár a nyugvó víztükör.Erre a csendre,a szándéknélküliségre van szükségünk.Ha szellemünk egy irányba rögzített,ha a lehetőséget tudatában tartja,pl. egy támadással foglalkozik,könnyen lehetséges,hogy egy ellenséges támadás tökéletesen meglep bennünket,mert a szellem nem volt felkészült,nem volt tehermentesített.A kép körül “mozgásban” maradt.Ha a tó felülete hullámzik,nem képes többé a környezetet visszatükrözni.A leggyorsabb (mert nem fontolgatott) és legbiztosabb reakció csak ebből a magatartásból lehetséges.Közömbösségnek is nevezhetnénk.Ehhez a közömbösséghez azonban csak kitartó gyakorlás árán juthatunk el.A kezdő ezért nem kerülheti el a technika kitartó és koncentrált gyakorlását.A mester sokéves gyakorlás folytán már rendkívül uralja azt.Lelke szabad,nyugodt és felkészült,akár a csendes tó vize.Eme sokéves gyakorlás folytán a törekvő eljut az önfelszabadításhoz,mégpedig azon a módon,hogy nem kénytelen többé fontolgatni,tetteibe önkéntelenül és megfontolások nélkül képes bármit beilleszteni.Öntudatát tekintve az ember itt önműködővé válik.Eme állapot,melyben semmi sem meghatározott,nem gondolt,teremtett,törekedett,kívánt vagy várt,mely semmilyen irányt sem céloz,és mégis eltéríthetetlen erejénél fogva mind a lehetségesre,mind a lehetetlenre alkalmasnak tudja magát – ez az az állapot,mely alapjaiban szándéktalan és éntelen -ezt nevezik “szelleminek”.Tetteiben szellemi ébrenléti állapot,s ezért “igazi lélekjelenlét”-nek is mondható.

A szellem az értelemben mindenütt jelenvaló,mert sehol sem akadt olyan hely,amelyhez hozzátapadna. És jelen való tud maradni,mert még ha erre vagy arra vonatkozik is,nem csügg azon fontolgatva,s ezáltal nem veszíti el eredeti mozdulatlanságát.