Az OBI, a budo-sportolók öve, a rendes felszereléshez tartozik. Egy kb.4,5 cm széles, textilanyagból készült csik, vagy selyemszalag, mely arra szolgál, hogy összefogja a kabátot. A versenyző kétszer csavarja maga köré, majd lapos, háromszög alaku csomót köt rá, meghatározott rend szerint.
Azok számára, akik a különböző küzdőmüvészetekkel mindennapos kapcsolatban vannak, az OBI jelentősége sokkal nagyobb, mint egyszerü öv, mely a kabátot rögziteni hivatott. Az OBI-nak ugyanis, akárcsak a GI-nek /a ruhának/ szimbolikus jelentősége is van.
Az első dolog, amiben az OBI szimbolikája megjelenik, a szine. Eredetileg csak három szinü OBI létezett: a fehér, a barna és a fekete. Az, aki a BUDO utjára lépett /JUDO, KARATE-DO stb./ fehér övet kapott. Néhány év szigoru edzés után következett a barna öv. Aki aztán még tovább tanult, elérhette a fekete-öv fokozatot. Igy a fekete öv azt jelentette, hogy tulajdonosa hosszu éveken keresztül szorgalmasan edzett. Ha egy BUDO-KA /harci müvészetekel foglalkozó tanuló/ a küzdőmüvészeteknek szentelte életét, annak öve fokozatosan sötétedett, aztán ujra kopni kezdett . Ujra fehér foltokat kezdett mutatni, és piros elszineződéseket, mely a vééres megpróbáltatásokat jelentik, melyet a BUDO támaszt üzőivel szemben. Igy tehát piros-fehér szineket mutat az ujabb OBI. Néhány évtized után tehát egy mester öve piros-fehérre váltott, végül teljesen piros lett. Ez az egyszerü szisztéma ma is élő gyakorlat néhány karate stilusban.
Az emberek minősitését nem elsősorban technikai ügyességükre kell alapozni! Vannak emberek, akik szinte tökéletes technikával rendelkeznek, de ez minden, amiben ők igazán jók. A különböző fokozatok alapja nem kizárólag a technikai tudás kell hogy legyen, hanem a jellem legalább annyira, mint a harci müvészetben való jártasság. Nézzük tehát, mit is jelképeznek a különböző övszinek, melyet pl. a JUDO-sok, vagy néhány KARATE ágazat versenyzői használnak. A szinskála: fehér, sárga, narancs, zöld, kék, barna, fekete.
A fehér az ártatlanság szine. Olyan valakit jelez, akinek lelke és szelleme még érintetlen, üres , aki még nem ismeri a BUDO szellemi aspektusait. Azt is mutatja, hogy az illető még szinte semmit sem ismer a harci technikákból. Ez tehát a kezdők szine.
A sárga a nap szine, a fényé, a termékenységé. A sárga tehát azok szine, akik számára uj nap kezd világitani, akik szellemben, megértésben és ügyességben uj napra virradnak.
A narancs úgyszintén a tündöklő nap szine, vagy inkább a lenyugvő napé. A narancs öv azokat jelenti, akik számára az uj nap felvillanása már megérett, akinek az ügyessége és megértése uj látóhatárok felé hajlik.
A zöld a növények szine, a füé és az erdőé. A zöld annak felel meg, aki már képes feldolgozni a fényt, akinek szelleme uj gondolatokat érlel, akinek ügyessége uj gyümölcsöket , uj megoldásokat terem. A kék a távlatok szine az égbolté és az óceáné.
A kék övet olyan személy érdemli meg, akinek a törekvése, vágyódása már a horizontig terjed, akinek a lelke már közelit a tenger mélységéhez, de még tartózkodik a mélység feltárásától.
barna a föld szine, az állandóságé, a megbizhatóságé. Azt az embert jelzi, akinek technikája már megfelelő, szelleme termékeny, lelke szilárd.
A fekete az összes szin együttese, /nem a fizika törvényei szerint/. Olyan valakit jelez, aki elnyerte a jellembeli és ügyességi fokozatokat, amelyek szükségesek az UT /DO/ első méterein való áthaladáshoz. De a fekete nem a győzelem szine, hanem az éjszakáé! Azt mutatja, hogy az első napnak, mely a sárga szinnel kezdődött, már vége és uj nap következik. A BUDOKA útja nem ért véget, hanem szinte csak most kezdődik!
A magasabb DAN fokozatoknak is megvan a szines övük. Egyes KARATE-ágazatokban a NI-DAN már kezdhet piros szint viselni az övén. A SAN-DAN szine fekete-fehér. A YON-DAN és a GO-DAN , / a JUDO-ban a GO-, ROKU- és SICHI-DAN/ piros-fehér övet visel. Ezek a szinek is a japán hagyományokat követik, miszerint a piros a fehér mellett a lelki tisztaságot, az áldozatkészséget és odaadást, az önzés leküzdését szimbolizálják mint a BUDO utolsó kapuját. Ezért a nagymesterek, a 9.- lo. DAN OBI-ja vörös. Ez arra utal, hogy tulajdonosaik, az öreg mesterek, egy áltozatos élet munkáját szentelték a BUDO utjának végigjárására, és a tökéletesség, a lelki egyensuly elérésében a cél közvetlen közelébe jutottak.
De nem egyedül az öv szine hordoz szimbolikus jelentést. Egy rég elfeledett dolog mindjárt fényt vet erre. Az OBI körülfogja viselőjét. A buddhizmusban a kör az egészet, a világmindenséget jelenti, a teljességet. A helyesen megkötött OBI körülfogja a KI TANDEN-t, az ember középpontját, sulypontját. A KI mely kb. 5 cm-rel van a köldök alatt, a keleti /indiai eredetü/ gondolkodásban a személyiség középpontja. Szimbolikusan a kozmosz középpontja is, a KI /lélek, energia/, az életerő forrása. Az OBI csomója általában érinti a TANDEN-t. Az OBI ezért figyelmeztet minket saját középpontunkra, az erő és energiai forrására, ennélfogva minden technikai tudásunkra és küzdőszellemünkre. A TANDEN fontossága jól tükröződik a különböző légzés-technikáknál /pl. IBUKI/, a csipők és az altest vonatkozásában, minden jó JUDO, KARATE-DO, AIKIDO stb. mozgásban. Mi tehát az OBI?
Végső fokon, gyakorlati szemmel nézve, arra szolgál, hogy összefogja a Gi-t, szine pedig jelzi a technikai tudást. De még fontosabb, hogy utal a BUDO-KA szellemi képességeire és jellemére is. Továbbá a csomó az övön emlékezteti viselőjét a saját személyes középpontjára, ezen keresztül a mindenség középpontjára is, a KI forrására, a lelki erőre, küzdőszellemre, mely nélkülözhetetlen eleme sőt kiindulópontja minden küzdősportnak. Az öv köralakja az önmagába visszatérő hosszu utat testesiti meg, melyet az ártatlan kezdő jár be, mig sok áldozat után saját magához, a lelki egyensuly eléréséig elér. Mint a GI, ugy az OBI is külső kijefezési formája a BUDO-KA belső szintjének, ügyességének, de bölcsességének és jellemének is. Gondolatok a fekete övről és az otthonról.
Az ember csak egyszer kap DAN-t. Sokan, akik nem ismerik, nem értik egészen a JUDO-t, KARATE-DO-t, azt hiszik, hogy a SHO-DAN megszerzése jelenti a végcélt. Ezek csak fekete övet szeretnének szerezni, mint egy három-négy éves munka nyilvánosan elismert szimbólumát, annak jeléül, hogy ők már szakemberek. Sajnos, az ilyen emberek nem szereztek kellő hozzáállást a harci müvészetek iránt. Noha jól csinálhatják a KARATE-t, JUDO-t, szellemüket és megértésüket nem gyakorolták ugyanazon a fokon, mint technikai ügyességüket. A BUDO lényege ugyanis nem az, hogy csináljuk, hanem hogy éljük a BUDO-T. A SHODAN-t megkapva, még egyáltalán nem vagyunk szakemberek /Japánban az l.Dan-ból az ifjusági versenyzőknek kell levizsgázniuk judóban!/
Mindjárt meglátjuk, mi a DAN:
A DAN kifejezés két fontos jelentést hordoz, melyeket a nyugati /európai, amerikai/ DOJO-kban figyelmen kivül hagynak. Először is a DAN tanulót jelent, a másik jelentése legény, férfi. Ebben a szellemben, ha elérjük a SHO-DAN-t, első tanulók lettünk, nem mesterek.A SHO-DAN tehát nem kiváltságot jelent, hanem azt, hogy olyan szintet értünk el, amivel már a siker reményében kezdhetünk hozzá a JUDO, KARATE-DO, AIKIDO stb. tanulásához. A DAN szó használata igy fordul első pl.Japánban, nemcsak a harci müvészetekben, hanem más dolgokban is, pl. a GO játékban, vagy az IKEBANÁ-ban. Mindezekben a tevékenységekben a DAN azt jelenti, hogy képesek lettünk a választott szaktárggyal érdemben foglalkozni./
A SHO-DAN megszerzése egy kicsit hasonlit az iskolai rendszerre. A SHO-DAN jelentheti kb. az érettségit, a NI-DAN pedig az egyetemi tanulmányok valamilyen szintjét, SAN-DAN-t kaphat, aki sikerrel fejezi be egyetemi éveit. Ezzel az ügyességi, illetve tudásszinttel már el lehet kezdeni tanitani, de még hátra vannak a gyakorló évek és a szakvizsgák. Ennek megszerzése már mesterfokot, a YON-DAN-t jelentheti, és ha valaki doktorátust szerez, ez megfelel kb. a GO-DAN -nak – valóban mesterévé vált a szakmájának. Igy a YON-DAN és a GO-DAN képezik a renshi fokozatokat, melyeket elérhet egy tanuló és egy mester is. De vannak olyanok, akiknek a doktorátus megszerzése még mindig nem jelenti tanulmányainak végét, kutatással kezdenek foglalkozni és uj felfedezéseket tesznek, bölcsességük révén hozzájárulhatnak szakmájuk fejlődéséhez. Ezek felelnek meg a KYOSHI fokozatoknak. ROKY-DAN-tól felfelé, ők a nagymesterek.
A másik értelmezés szerint a DAN férfi. Eszerint a KYU fokozatok a gyerekei. Természetesen nem szabad ezt félremagyarázni, a KYU és DAN fokozatok nem időrendi fogalmak. A KYU és DAN közötti megkülönböztetés nem fiatalabb és idősebb személyeket jelent. Ezek a kifejezések az ügyesség és a tudás fokozatait jelentik az illető tevékenységben, nem az életkorra vonatkoznak. Csaknem azt jelentik, mint a zöld, zöldfülü ballábas, ha valakinek a képzetlenségére, kezdő mivoltára akarunk utalni. Az ujonc lehet l7, vagy akár 36 éves, mégis egyformán zöld. Egyáltalán nem elképzelhetetlen pl. 38 éves RORU-KYU-s karatést, vagy SAN-KYU-s judost látni az edzőtermekben.
Ahogy a KYU fokozat azt jelenti, hogy valaki még fiatal a tanulásban és a gyakorlatban a SHODAN azt jelenti, hogy az illető felnőtt. Lélekben megérett, meglehetős jó technikával rendelkezik ahhoz, hogy felnőttnek tekintsék. De még nem kiválóság! A SHODAN csak azt jelenti, hogy komolyabb hozzáállást alakitott ki a további tanuláshoz. Azt is jelenti, hogy már felnőttként fognak bánni vele a további tanulmányai alatt. Olyan hibákat, amelyeket talán eltürtek tőle, mint egy egyerktől, KYU-stól, már nem türnek el tőle, mint felnőttől! Ez kapcsolatos a hagyományos DOJO-val is, ahol a SENSEI /tanár/ legalább YON-DAN, nem beszél a tanulókkal, nem tanitja őket SHODAN alatt, nem foglalkozik a bemelegitéssel stb. A KYU fokozatuakat a SEMPAI, a rangidős tanuló oktatja.
Van egy másik jelentése is a DAN-nak, mint felnőttnek. Megértéséhez szükséges röviden megmagyarázni a család fontosságát a keleti életformában. A keletiek számára a család az élet forrása. Magától értetődő érzés, hogy szülők nélkül nincs gyerek. Megszületni annyi, mint adósággal tartozni a szülőknek. A gyerek minden tekintetben függ a szülőktől. Tőlük kap élelmet, ruhát, fedelet, tanácsokat, gyámolitást. A gyermek függ a családtól a gondozás, nevelés, biztonság és a jólét miatt. A család fontosságának ez az érzése központi kérdés mind a konfucianizmusban, mind a shintóban, melyek a buddhizmussal együtt a japán erkölcsiség gerincét képezik. Ez a gondolkodás, viselkedés természetesen átment a DOJO-ba is.
A SENSEI kifejezés nem egyszerüen oktatót, tanárt jelent. Japánban ez a megtisztelő szó járja az idősebb, fontosabb személyek megszólitásában. A keletiek számára idősnek lenni annyi, mint elég okosnak lenni ahhoz, hogy az élet viszontagságait legyőzze és hogy sokáig éljen valaki. Tehát akárki SENSEI-nek szólithatja nagyapját, azaz tiszteletre méltó személynek. Az a tény, hogy idős valaki, önmagában elismerésre méltó, mmert képes volt a tulélésre és az érvényesülésre. Sok-sok leckét kellett megtanulnia az életben és maga is sok fiatalt tanitott. Hasonlóképpen a SEMPAI sem egyszerüen rangidőst jelent. Mint a SENSEI, ez is egy tiszteletet kifejező szó, mely a magasabb képességü személynek szól, aki még ugyan nem ért a SENSEI szintjére, de elismerést és tiszteletet érdemel.
Ha már megértettük a DAN jelentését mint felnőtt, a család szemszögéből kell ezt értenünk. A SHODAN megszerzése ilyen módon azt jelenti, hogy valaki érett tagja lett a DOJO családjának. Ez az elismerés, de egyben a felelősség foka is, ami egyedül nem érhető el, de ha valaki ilyen ügyességet ért el, azt a DOJO családnak köszönheti. Saját erőfeszitésén kivül, SENSEI vagy SEMPAI nélkül, apa, nagybácsik és testvérek nélkül nem lehetséges a harci müvészetek elsajátitása. Ez az oka annak, hogy a keletiek ugy tisztelik a SENSEI-t és olyan hüségesek DOJO-jukhoz. Ugy tekintik őket, mint a szülőt és a családot, az otthont. Enélkül teljesen elveszettek és képtelennek megtalálni az utat. /Meg kell jegyezni, hogy ezekben a sportágakban ezért sem tul gyakori – hazánkban sem – az átigazolás/. A legtöbb versenyző nem szivesen hagyja el klubját, és igen sokszor vissza is tér hamarosan. Ha csak nincs egy klubbal komoly baj, tanulói nem szivesen hagyják el a DOJO-t, az otthont!
Igy már világos, hogy a SHODAN megszerzése nem mesterfokot, nem kiváló szakembert jelent. Teljes értékü tanulóját jelenti a müvészetnek és érett tagját egy DOJO családjának. Ez a kezdete a fejlődésnek az alkalmasságban, a hozzáértésben, felelősségben és emberiességben, udvariasságban, kötelességtudatban, hüségben és a BUSHIDO többi fő eszméjében, ami a keletieknek az erős jellem alapja. A SHODAN megszerzése ez első lépés a teljesebb emberré válás útján.